Lehetetlen időzítés

Küszöbön álló probléma vagyok - mit kezdesz velem?

MUHAHAHA! Ezt neked Háttér! >O<

Muhahahahahaa!!! *őrült kacaj*
Nem fog kirajtam egy háttér!
Tonari no Kaibutsu-kun anime hangulatom van,ezért azt tettem be.ráadásul még jó érzést is kelt bennem,már ha csak ránézek a háttérre.Olyan szíínes!! *o*
PLUSSZ!!Nem kell sokat szinezgetnem. ^^ Ezen olyan jól meglátszik a fekete...
Wáááwá!Imádom ezt a háttért!
Na,végre Béke és Rend honol a blogomon,nincs fehér háttér,nincs nem látszó írás..
Huh! *sóhaj* És mindez csak 2 órámba tellett! 
Remek!Na,ennek örömére :

Tonari no Kaibutsu-kun !!! <3
Opening,vidi :



Wáwá,ez olyan színess mindigg megdobbogtattja a sszívvem!Mégg a ddalllamma iss oolllyan viddám...Ggommen,ollyan régg nem hallottam hogy már a szívvem dobboggása dobbogássa... *dokki-dokki* <3
Rainbow! *-*

Opening,full - Felirattal :

 

UI :. ~Kokoro-chan : :"3

18.Lehetetlen időzítés

"-Nem,dehogy..Á,majd meglátod!Figyelj,mivel ez még csak az első nap,még nem kezdődnek el a nagy dolgok.Először még a csapatársak - azaz mi - összeismerkednek,miután meggyőzödtek az igazgatói emberei az egészségünkről.Fizikailag.

Á!Leesett.Bólintottam.
Majd csak álltam mellette,és vártunk.
Hű,izgalmas lessz ez a hét Issy mellett! "

Azt mondtam volna izgalmas?!Hát inkáb fárasztó.. - gondoltam miközben futottunk(komolyan akkor minek egy sípájához jöttünk,ha nem is használjuk,hanem Bent a fedett téri tornateremben(??)futunk?!!! )
-I-i...
-Mi van?! - kérdezte..nem elsőre.
-Te ehzt hogyh bírod? - lihegtem
-Engem csak így vettek fel. Nem úgy mint eggyeseket.
-Eh? - itt már nem bírtam,meg kellett álljak
-Vagy bírod,vagy meghalsz. - mondta még utolsó jótanácsnak,és csatlakozott barátnőihez.
Akkor inkább az utóbbit választanám..
-Kezdődhet a verseny? - kérdezte fél órányi futás után(egész jól bírtam;csak a végén estem össze)
-Igen! - válaszolta mindenki,-beleértve magamat is,mert győzött bennem a versenyszellem.
-Akkor kérlek vegyétek át a felszereléseiteket,és áljatok a társatok mellé.Ezután névsorolvasás,és mehettek.A lényeg,-ismétlem-,hogy minél hamarabb kiérjetek élve az erdőből.Külömböző akadájokon kell keresztülmennetek,és megtalálnotok a bennetek lvő mágiát,-hogy túléljétek.A táskában,amit már mind megkaptatok,mindenkinél kell legyen egy tőr.Ez az eggyetlen fegyver,mást nem használhattok.Érthető?Akkor... -és elkezdte a névsorolvasást.
Majd miután végzett,utunkra eresztett minket.

~§~

 

Egy idő után már láttam Isy körül a feszültséget,-ami áramlott belőle.
Jó,ennek (talán) nagyban én voltam az oka..De akkor sem kellett volna azt tennie,amit tett!
Hogy mit tett?!
-Előremegyek,felmérni a terepet.Ugye em akarod,hogy váratlanul egy szörny előttünk teremjen?
Megréztam a fejem.
-Oké,akkor itt várj megMajd jövök!
Én meg nagy hülyn beleeggyeztem,és vártam a bazi nagy táskával a hátamon,egy kövön ülve.
Pedig igazán tudhattam volna a filmekből,hogy.. Ott is (a filmekben) ha egyszer azt mondják hogy ,,Majd jövök!" akkor az tuti hogy nem jön! >___< (általában)
Amikor leesett,hogy nem fog visszajönni,elkezdtem ssétálni. NYugodtan.(már amennyire egy szörnyekkel teli erdőbe lehet)
Kerestem a helyet,ahova tüzet rakhatok,és aludhatok.Előre elképzeltem hogy fogok.Rühejes volt..-.-
Egész jól elfogadtam,-vagy legalábbis felfogtam,hogy elhagytak.
Eleredt,-bocsánat-,elkezdett ömleni az eső.Próbáltam nem arra gondolni bőrig leázva egy vagy 60 kilós táskát cipelve,hogy ennél már nem lehet rosszabb(mert akkor lesz)sőt,még szitkozódtam is franciául,németül és spanyolul,de végül bekerültem az ,,ennél rosszabb már nem lehet" krizisbe,amikor még mindig ázva,-ugyanis sehogy sem akart elálni az a fichue [Megjegyz.:Francia káromkodás] eső -,egy barlang peremén áltam,ahova nem mertem bemenni.A furcsa hangok miatt.De sajnos mögöttem megjelent még a barlangnál is félelmetesebb valami.Egy szörny.El sem hiszem,hogy pont most,amikor egyedül vagyok,akkor kell engem megtámadni!!!!!!!!
És pont egy sárkány.Vagy valami olyasmi.Sárkáykigyó,na!
Nagy levegő be,majd ki,be ki be ki.. - hátráltam a barlangba.
A sárkány felém tartott..repült.
Oké.
Totálisan lefagytam.A félelemtől,meg mindentől.
Ekkor egy fehér..unikornis szarv (???) szerü pálca jelent meg előttem.
Gondolkodás nélkül elkaptam,és támdóan felé tartottam.
Jó.Ennyit tudtam tenni.Aztán elkeztem gondolkodni,mit tudhat vajon ez a pálca.Meg hogy hogyan használjam.
A sárkány furcsa tekintettel,mintha jót szórakozott volna azon ahogy a pálcát lóbálom felé,méregetett.
-Oké..Figyelj,nem lehetne hogy én elmegyek,te is elmész..és békében hagyjuk egymást?Mert én nem tudom mi a francot kéne ezzek a bigyusszal csinálnom... - próbáltam komprumisszumot kötni egy sárkánnyal.
-Gyógyitó Pálca! - hallottam egy hangot.
Megismételtem hát. - Gyógyitó pálca! - és erősen rákoncentráltam az erőmet a kezemben tartott tárgyra.
Kinyitottam a szemem..És nem láttam a szörnyet.
-Yess! - ugáltam bolond boldogságomban.
Az eső ugyan nem ált el,de nekem jobb kedvem lett.
A pálca meg a semmivé lett.
Nem,nem fogok most ezen agyalni! - döntöttem el.
-Jé,valami ott mozog.. - mentem közelebb a mozgó..gyikhoz?
Ez a sárkány..a sárkányka.Mini-sárkány.
Megaszántam őt az esőben,ezért felvettem,és bevittem a barlangba,ahova már letettem a hátizsákot.
-Nagyon aranyos vagy.De tudnál segiteni?Mindjárt hozok faágakat.. - tördeltem a barlang faláról a megfásúlt futónövényeket - És neked annyi lenne a dolgod,hogy tüzet gyujtasz.Nem nagy dolog,igaz?
-Naa,kisöreg!Lécciiii~ - kérleltem
Nagyot sóhajtott,de végül fújt egy kis tüzet.
Lpp dicsértem,és ölelgettem,simiztem,amikor újra megszólalt az a hang,aki a pálcával is kisegitett.
-Komolyan..Leila!..
Összerezzentem a hangjára,sejtettem ki az.
-Sz-szia John..?
-Talált süllyedt!  - lépett be a barlangba,ahol a tüz fénye megvilágitotta fekete kabátját és vöröses barna szemét,-amiben visszaverődött. - Látom jól elvagytok..
-Az én kis Pocky-mnál nincs aranyosabb teremtés!Igaz,Pocky? - válaszúl dühös füstfelhőt kaptam,de nem zavart.
-Pocky,mi? - jött beljebb
-De te mit keresl itt?Amugy ülj csak le,biztos fázhatsz.
-Ezt én  is kérdezhetném. - ült le velem szembe,a tüz másik oldalára- Leráztam.Csak hátráltatott.
-Jé.Én is valahogy igy vagyok.Mármiint nálunk engem ráztak le,de az kb. ugyanaz,nem?Ehehe..   - nevettem eröltetetten.
-Ja.Láttalak harcolni,unikornislány.Már majdnembeszáltam..
-Te voltál az,aki megmodta a Gyógyitó Pálcát?
Bólintott.
-Köszi..
-Nincs mit.
Elővett a hátizsákjból (csak az enyém ilyen nagy?!! ><) egy termoszt.
-Még mindig új nekem ez az egész.Te milyen lény vagy?
-És te?
-Passz.
Mosolyra húzta a száját.
-Hm.Én is igy vagyok...


 



~Nyann,rég nem irtam L.i-t,megérdemlem hogy megkövezzenek.. ><
Gomenasai,minna'!!!
De most bepótolom nyan! :'3
Igazából csak keddig lesz gépem (még erdélyben vagyok) de addig megpróbálok minél több dolgot feltenni!^^

~Lola

Álom és valóság,Végső remény - Szüneteltetve

Az Álom és valóság,valamint a Végső remény történetem meghatározatlan ideig szüneteltetve lessz.

Ok : Több figyelmet és időt szeretnék a megmaradt 3 (Lehetetlen időzítés,Alice Csodaországban,Vérsziget és az álom) történet fejlesztésére,írására.


Élek,írok stb.

Minnya~ 

Lola újra itt,szokásosan elkésve a történetekkel,és lustin.
Nya,most sietve összedobok egy bejegyzést..

Katt --> http://lolalifeinwunderland.blogspot.hu/2013/08/elekirokstb.html

Nyaa,ezzel meg is volnánk. :"3



Oyasumi!

Lola még dolgozik a történeteken,és valamikor meglep titeket egy csomó újdonsággal! *becsukja a mesekönyvet,és becammog a dolgozószobába*

UI:. Gomene,csak sietek.. ˘^˘"

Black Bird - The Love Song

Tehát!^^Mielőtt még elmennék,bemutatom pár szóval az új mini történetet,amin dolgozom.Ha minden jól megy,mire haza jövök meg is lessz a füzetemben.Jó olvasást,és fantáziálást! Ow<

UI:. Ez egy jó hosszú mini történet,szóval ennek más szerkesztése,neve lessz.



Tovább»

Nyaa....Megint elmegyek.. ˘^˘

~ Minnya..


*szomorúan lekonyulnak a neko-fülei*
Megint elmentem.. Bár ez jó, mert németországba megyek, és kihasználom az uccsó nyári hónapot, meg minden, de azért szomorú vagyok. Szeretek, sőt, imádok utazni, de a végén mindig megvisel, hogy mennyire tudnak hiányozni a barátaim. Meg a családom. Az utóbbi csak a legeslegvégén szokott bekövetkezni, mert jól elvagyok néha nélkülük... :d De aztán mindig rájövök, hogy család csak egy van. És hogy szeretem a családomat.
Szóval, búcsúzom megint.. Ne, kérlek ne sírjatok! Lola még visszajön! * felemeli a kezét és maga elé nyúl * Sosem hagy benneteket egyedül! *w*
Igazából csak szombaton megyek, de ki tudja mi lessz addig. ˘^˘ Szóval, elővigyázatosan most írok.
Minden kedves ólvasómnak üzenem, hogy most két hétig kiszállok, de aztán jövök.. megújúlt erővel! * felállnak a neko-fülei, és boldogan mosolyog*
~ Nyaa, sziasztok! * elcammog,és a nyakában lévő csengővel csilingel*
Ó! *visszafordul* De még jövök egy kis meglepivel! Nem ez lessz két hétig az uccsó bejegyzés, nyugi! ^w^

Álom és valóság - 3.rész

Álom és valóság - 3.fejezet

-Hm.Szóval annyit érzékel,ha mi elmegyünk.. - következtetett Dave.
-Hihetetlen ez a "Jellemváltó-képessége". -   -.-' Egy vízcsepp jelent meg Lola haján..
-Öhm..De hol is vagyunk?! - néztek körbe - És hova megyünk?!

§ Kitty visszatért §

Amit lát :
Lola palacsintát eszik,a teljes szája nutellás,
Mason mellette ül,
Dave pedig föl-alá járkál és idegesen fogja a fejét.

-Hey! - szólított meg Dave-t - Wie viel Uhr ist es?
- Eh? - áll meg és néz rá kérdőn
Kitty homlokát ráncolva megkérdezi megegyszer,ezuttal angolul : -Hány óra van?
-Ja..Kilenc...tizenöt.
-Remek!A szállodába tízig kell odaérnünk. - mosolygott eszelősen - Szóval,-mindenki-talpra!
Lola feláll,de sikeresen kicsúszik a müanyag tányérjáról a palacsintája.
- A palacsintám!;( - sikolt
-Hagyd,kapsz majd. - vígasztalja Mas
-Hmm.. - morog szomorúan Lola,és egy papírral felkapja,majd a kukába helyezi a nemrég finom palacsintácskáját.. :'c
-Na mostmár télleg húzzunk!A taxis már ránk vár!! - türelmetlenkedett Kitty.
Meg se volt idejük kérdezni mikor szerzett taxit,csak követték bőründjüket húzva.
-Gold Flood Hotel, tizedik kerület. - szállt be Kitty a söfőr mellé. - Alig fél óránk van,kérem siessünk. - használta az erős francia akcentusát
-Értem,hölgyem. - bólint,és amint beszálltak a töbiek rátapos a gátpedállra.
-Medig maradnak itt? - kérdi
-Pár hét.Túrnén vagyunk. - válaszol továbbra is tartva a francia akcentusát.
-Áh!Értem! - próbálja utánozni,-sikertelenül-a vezető. - És hol a menedzserük?
-Itt ül ön mellett. - mosolyog elégedetten,hogy ezt kimondhatta Kitty
-Elnézést,megkérdezhetem hogy a kisasszony hány éves?
-18.
Bólint,és belenéz a visszapilantó tükörbe,megszemlélve a két fiút,s a köztük ülő,-még mindig a palacsintája miatt- szomorkodó lányt.
- És,hol fognak fellépni? - kérdi egy piros lámpánál megálva
- Washington tér.Kérem ha tud,mindenképp jöjjön el.
- De hiszen ott nincs is színpad..
- Lessz.Mi hamarabb jöttünk.Csak 12.-én lessz.
- Ahh...Egy hét múlva.Meglátom,ha az időm engedi.
- Ezt azért itthagyom. - nyomott egy cetlit a kocsi rádiója felé.

Washington tér,Jun.12, 16h - 20h

-Köszönöm!Megérkeztünk.
-Én köszönöm ezt az utat.Tegye csak el. - adott a kezébe jóval több pénzt mint amennyibe az út került.
-Igazán nem kellett volna..
-De. - felelte hatalmas mosollyal - Remélem találkozunk még! - és már nem használta a francia akcentusát.

Vérsziget és az álom - 3.fejezet

Vérsziget és az álom - 3.fejezet

 

Lásd ha egyedül vagy..
Senkire sem számíthatsz,mindenki elhagy..
Kívánj..
Remélj..
Álmodj..
És hagyd,hogy valóra váljon az álmod!



"Miközben zuhantak,még hallotta a tündér hangját :
-Mindent el fogok magyarázni!
.

És elengedte magát a zuhanásnak.,,

- Kinyithatod a szemed! Ellaluna!Ellaluna!Ébredj! - kiáltotta a tündér a lány fülébe,míg az csak feküdt a sejmes füvön,és nézte az eget.
Ez egy álom..ez egy gyönyörű álom!A madarak csicseregtek,a szél édes méz illatot fújt,a méhecskék követték az ösvényét..Sok virág vette körül Ellalunát..A nap hétágra sütött..
- Gyönyörű! - kiáltott fel,és hirtelen felugrott,ezzel a földre söpörve a kis tündérkét.
- Bo-bocsánat.. - vette fel - De még mindig nehéz elhinni,hogy egy ilyen helyre keveredtem! - forgott a tündérrel a vállán. - Itt a fű zöld..Az ég kék..És minden olyan mesés! - esett hanyatt,-direkt,hogy érezze a friss fű illatát..hogy meghempereghessen..
- Egy pitypang! - ámuldozott - Felvette,és elfújta. - Kívántam! - nézett rá a tündérre,aki eközben egy gombán csücsült,mert belátta,kockázatos a lány vállán.
Ellaluna úgy viselkedett az álomvilágban,mintha egy kisgyerek lenne.
Futkározott a mezőn,nem zavarta a ruhája,ami lassan rongyokban állt..veges tekintetébe visszatért a fény,és mindent mosolyogva üdvözölt.
Showny alig bírta tartani vele a tempót,annyit futkározott.Pedig mióta nem evett! - jutott eszébe a tündérnek.
- Drágám..Jaj ne!A királynő őrjárata!Gyorsan! Húzódj be a bokorba! -  utasította az ember lányt.
Amikor elmentek a tündérek,kifújta magát.
- Miért járőröznek?És ki az a királynő?És mégis milyen lények voltak ezek?
- Olyan tündérszerű valamik.Mutánsok.
- De miért..
- Ha ennyit kérdezel, kifogyok a válaszokból. Ez bonyolult dolog. Most fontosabb az,hogy hazajussunk! Az erdő túloldalán lakom... De várj csak, először is mindenképp enned kell! - repült a méhekhez és valamit ,,beszélt" velük. 
Ellaluna csak csodálva nézte.
- Elképesztő! - nyújtotta ki a kezét,amikor nem sokkal később visszatért pár még egy nagy levélből készűlt tálat "tartva" , amiben aranyszínű méz forgolódott,tetején bogyókkal.
- Ribizli, málna és méz! Kóstóld csak meg, mennyei! Főleg ilyen időkben jó!
- De hiszen tél van! Hogy-hogy itt ilyen idő van? És málna? - eszegette az ízletes gyümölcsöket,és elégedetségét sok hmm-el jelezte ki.
- Az évszakok a királynő akaratától függnek. Kérlek erről ne beszéljünk. Ízlik?
-Igen! Tényleg nagyon finom! - bólogatott lelkesen a lány. Az égető fájdalom, amit már majdnem-majdnem meg is szokott; az éhség csillapult.
- Van valami az arcodon.. - célzott arra,hogy a lány teljes szája széle tele volt mézzel. - Mindegy. - legyintett.



- Ó-ó.. Vigyázz ... - akart valamit mondani Showny,de nem volt rá alkalma,mert egy gyors valami,körülbelűl egy méh méretű,- leterítette.
- Jól van Dodó...Jó kutyi,jóó! - próbált felálni.
- Egy repülő tündérkutya?Wáá!! - ugrált örömében Ellaluna.Neki már minden a teljes boldogság volt,azok után,hogy miket átélt..a pokolban..most hirtelen belecsöppent csodaországba...
- O-olyasmi.. - tolta le végül magáról a kutyát Showny. - Egyébként haza érkeztünk. - utalt a mini-házakra.
Showny bement a házába,és ott sürgösködött valamit..
Olyan hihetetlen volt minden!Tündérek..Tündérkutya..Álomvilág..Mini házak.. .De..
- Azt mondtad, később mindent elmagyarázol! 
- Igen,annak is meglessz az ideje!De először is,mindenképp keritenem kell valami ennivalót neked. - egyensúlyozott ki egy csomó mini-kenyérrel. - Ez elég kell legyen egy szelet kenyérnek,a te méretben.. és akkor.. Hol is van az a vizgyűjtő.. - vakargatta meg a fejét.- Á! Ez lessz a csészéd.Hozok teát,szerencsére abbvól jó sok van.. És kész is a reggeli.
Ellaluna csendben majszolt, közben farkasszemet nézett Dodóval, akinek nagyon nem tetszett az új jövevény...mérete.



- Felség, megtaláltuk! 
- És hol van?
- A tél tündér házánál.
- Pont ahogy gondoltam. Túl jószívű egy tündér! Rendeltessétek ide!



- Szóval itt mindenkinek van egy másik éne, akibe csak úgy, ha sétálok az úton, belefuthat?
- Hát, nem pont így... de igen. - mosolygott Showny,mert remélte hogy végre megérti a lány.
- Értem! - csillant fel a szeme.  - Vagyis nem egészen. Akkor nekem is van valahol egy bolyongó énem? Hogy került ő ide? Eddig még csak azt sem tudtam hogy létezik a hely! És akkor most meg fog keresni? És mi lessz ha megtalálom? Akkor eggyesülünk és két fejem lesz?
Szegény Showny.
- Nem,drágám,nem lessz két fejed,nem fogtok eggyesülni.Kicsit nagy a fantáziád. - mondta még mindig türelmesen. - Amikor elhoztalak téged,akkor született meg.És nem,nem egy kisbaba,hanem egy veled egykorú,vagy nagyobb..lány vagy fiú.
- Fiú is lehet? - szólt közbe tágra nyílt szemekkel Ellaluna
- Igen,megeshet. Na! De most halgass szépen végig! Szóval, ezek az ének lehetnek a jövőbeli énjeid, vagy csak az elrejtett, a szíved mélyén élő ének.
És igen, legtöbb esetben megkeres téged, ha csak nem egy gonosz én. Nem kell félni azoktól sem, csak nehéz megtalálni őket. De ha megtaláltad ezt az éned, akkor a királynő elfogad. Talán. És talán itt is élhetsz.
- Nektek, tündéreknek is van ilyen... izé énetek?
- Nem. Ez valamikor a mi országunk volt. - hangzott a válasz. A tündér amúgy is elég halk hangja megremegett. De többet nem is akart mondani.
Nem is tudott volna.
- Volt? - kérdezett vissza Ellaluna kíváncsiskodva. 
- Igen...volt. Mert egyszer jött a királynő... és ... minden megváltozott az uralmas alatt. Hagyjuk.
- És hogy hívják ezt a helyet? Vagy ez valami ország? Esetleg világ?

- Vérsziget. - mondta komor hangon.

 


Brothers Conflict ~ ♥










Cím : Brothers Conflist

Műfaja : Romantikus / Shoujo / Hárem [ anime, (manga (?) ) ]

Fut : 2013. július 2.-tól - ?

Hossz : 12/4

Anime :

http://indavideo.hu/video/Brothers_Conflict_1_resz

http://indavideo.hu/video/Brothers_Conflict_2_resz

http://indavideo.hu/video/Brothers_Conflict_3_resz

http://indavideo.hu/video/Brothers_Conflict_4_resz_-_Feltekenyseg




Manga : (angol,special)

http://www.mangahere.com/manga/brothers_conflict/c000/2.html


Leírás :

Az anime,ami még csak 4 részes,de máris végigsöpört a ,világon".
Milyen lehet,ha egyszer csak kiderül,hogy 13 fiútestvéred lessz?És velük kell élned ezentúl.
13 farkas barlangjába tette be a lábát a mi kis főszereplőnk is, Ema.

 

Szereplők :

Összes :



Juli

Mókuska,



Mókuska,



Felmáászott a fáára!

Leesett,

Leesett,



Eltöörött a láába!

Doktor bácsi..

okés,tovább nem tudom.Gomene~ ^^"



Azusa Asahina - Iker 1.


Tsubaki Asahina - Iker 2. 



Natsume Asahina - Iker 3. ^˘^ (narancssárga)



Louis Asahina

~Kawaii


Na,ez ő.!!És.. FIÚ! nem csaj! ><



Yusuke Asahina

Szegénykém,egy osztályba jár Herionel,és beleszeretett,aztán meg kiederült,hogy tesók lesznek.. ˘^˘ Hjaj!





Hikaru Asahina.
Bármilyen nehéz elhinni,de
1.Hikaru srác.



Subaru Asahina



Iori Asahina





Fuuto Asahina



Wataru Asahina ( nyuszifüles )



Kaname Asahina (Tipikus Kaname fazon! >< Mintha csak a Vampire Knight-os Kanamét látnám,-csak más külsővel.. és nyálasabb kiadásban.-.-)



Masaomi Asahina doktor. ^^
Na,talán ő Louis után a legnormálisabb.. 

Izisz Hercegnő utóirata

...

Sajnálom,de nem birtam odairni..túl szép volt..és..könnyet csalt a szemembe..meg minden.
Nehezebb úgy ,hogy tudod pontosan mi a vége.Mert én sajnos az olyan részleteket is tudom,amiket nem irtam le.Hogy miért nem?Mert ezek az érzések,gondolatok,és cselekvések.Lehet,sőt,remélem hogy ezeket ti is megtaláltátok!
Ez lett eddig..szerintem..a legjobb mini történetem.Nem önimádásból mondom.Most komolyan beszélek.És..sikerült egy olyan történetet irnom,aminek szomorú a vége.És talán lessz több változata is.Talán.
(lehetséges hogy ezt a kedvem tenné?)mindenesetre,szerintem ezentúl több időt,és bemtatást fektetek a szereplők bemutatására.Köszönöm,
köszönöm hogy elolvastátok.És,remélem megértettétek mit sugároz ez a történet.




Lola

2.

Feedek
Megosztás
HTML
Powered by Blogger.hu